WikiLease

Az 1991. LXIX. törvény, mely a kimondja, hogy (PTK 6:409§) „Pénzügyi lízingszerződés alapján a Lízingbeadó a tulajdonában álló dolog vagy jog (a továbbiakban: lízingtárgy) határozott időre történő használatba adására, a Lízingbevevő a lízingtárgy átvételére és lízingdíj fizetésére köteles, ha a szerződés szerint a Lízingbevevő a lízingtárgy gazdasági élettartamát elérő vagy azt meghaladó ideig való használatára, illetve - ha a használat időtartama ennél rövidebb - a szerződés megszűnésekor a lízingtárgy ellenérték nélkül vagy a szerződéskötéskori piaci értéknél jelentősen alacsonyabb áron történő megszerzésére jogosult, vagy a fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladja a lízingtárgy szerződéskötéskori piaci értékét.”

A pénzmosás egy olyan tevékenység, amely során az illegálisan, rendszerint a feketegazdaságból származó jövedelmet különböző módszerek segítségével legális vagyonná alakítják át. A pénzmosás célja, hogy az illegális jövedelem eredetét azonosíthatatlanná tegyék, azt legális forrásként tüntessék fel. A pénzmosás három fázisra bontható: 

(a) elhelyezés: az összegyűlt illegális eredetű pénz (rendszerint készpénz) bejuttatása a pénzügyi rendszerbe. A pénzt az azonosítási kötelezettség alatti összegekben utalják át a bankszámlákra, rendszerint valamilyen nagy készpénzforgalmú vállalkozás (például kaszinó, vendéglátóhely) bevételei közé vegyítve. A művelet során gyakran használnak hamis papírokat. Ebben a szakaszban fedezhető fel a legkönnyebben a pénzmosás bűnténye. 
(b) rétegzés: ebben a szakaszban a jövedelem elválik eredeti forrásától, komplex pénzügyi tranzakciókon keresztül kideríthetetlenné válik az eredete, követhetetlenné válik a pénz útja. Ha a hatóságok mégis nyomokat találnának, a nyomozást több országon keresztül kellene végezni, amely jelentősen lelassítja a nyomozást, a nyomokat pedig ez idő alatt teljesen eltüntetik; 
(c) integrálás: a mosott pénzt a tulajdonosa legális jövedelemként tünteti fel, adót fizet utána. A tisztára mosott pénz ezután visszakerül a gazdaságba.

Valamennyi pénzügyi szolgáltatást kizárólag MNB engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmény nyújthat. Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetőleg devizában, valutában:

• betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű - nyilvánosságtól történő elfogadása; 
• hitel és pénzkölcsön nyújtása; 
• pénzügyi lízing; 
• pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása; 
• elektronikus pénz kibocsátása, valamint olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (például papíralapú utazási csekk, váltó) kibocsátása, illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak; 
• kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása; 
• valutával, devizával - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység; 
• pénzügyi szolgáltatás közvetítése; 
• letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás; 
• hitel referencia szolgáltatás. 

Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetve devizában:

• pénzváltási tevékenység; 
• fizetési rendszer működtetése; 
• pénzfeldolgozási tevékenység; 
• pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon.

Egy vagy több pénzügyi szolgáltatás nyújtására jogosult vállalkozások, melyek az MNB felügyelete alatt állnak – engedélyével rendelkeznek. Lízingcég esetén az eszköz tulajdonjoga a fő biztosíték.

Több kategóriát különböztethetünk meg a tulajdonlás és az üzleti fókusz szempontjából:

• Közvetlen banki háttérrel rendelkezők pénzügyi szolgáltató: egy banki szervezet egységeként vagy leányvállalatként működő, lízingre specializált egység. Akkor is ide soroljuk a lízing leányvállalatot, ha külön jogi személyiségként, de a banki szervezetbe integrálva működik.
• Közvetett banki háttérről beszélünk, ha az adott lízingcég ugyan a tulajdonosi szerkezetét tekintve egy bank leányvállalata, de napi működésére ez nincs hatással,   operatív döntéseit függetlenül hozza.
• Nem-bank pénzügyi szolgáltatók nem rendelkeznek tulajdonosi bank kapcsolattal. Pénzügyi vagy szakmai befektetők biztosították az alaptőkét a vállalkozás indításához.
• Gyártó képviselőjeként létrehozott lízingcég az adott gyártó  termékkörét finanszírozza elsősorban, pénzügyi szolgáltatóként. Tevékenységét az adott termékkör eladási lehetőségei befolyásolják leginkább

A 2013 V. törvény

Ld. még Polgári Törvénykönyv

A lízingre vonatkozóan: 
PTK 6:409§ „Pénzügyi lízingszerződés alapján a lízingbeadó a tulajdonában álló dolog vagy jog (a továbbiakban: lízingtárgy) határozott időre történő használatba adására, a Lízingbevevő a lízingtárgy átvételére és lízingdíj fizetésére köteles, ha a szerződés szerint a Lízingbevevő a lízingtárgy gazdasági élettartamát elérő vagy azt meghaladó ideig való használatára, illetve - ha a használat időtartama ennél rövidebb - a szerződés megszűnésekor a lízingtárgy ellenérték nélkül vagy a szerződéskötéskori piaci értéknél jelentősen alacsonyabb áron történő megszerzésére jogosult, vagy a fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladja a lízingtárgy szerződéskötéskori piaci értékét.”