Fogalomtár böngészése ezzel az indexszel

Speciális | A | Á | B | C | CS | D | DZ | DZS | E | É | F | G | GY | H | I | Í | J | K | L | M | N | NY | O | Ó | Ö | Ő | P | Q | R | S | SZ | T | TY | U | Ú | Ü | Ű | V | W | X | Y | Z | ZS | MIND

E

Egyenleg


Az összes követelés és az összes tartozás különbségét egyenlegnek nevezzük. Kölcsönügylet esetén ez az ügyfél esedékes tartozásának és befizetéseinek összessége (különbözete).


Eladási árfolyam

Az eladási árfolyam az az összeg, amelyért a bank értékesíti a külföldi fizetőeszközt. A vételi és az eladási árfolyam különbözete a marge (marzs) vagy árfolyamrés, amely a bank kereskedői haszna.


Elállás

Az elállás a másik félhez címzett olyan egyoldalú jognyilatkozat, amely a szerződést felbontja úgy, hogy szerződés megkötése előtti helyzet visszaállításának van helye. Az elálláshoz fűződő joghatások a jognyilatkozat közlésével beállnak, ezért a nyilatkozat - a másik fél hozzájárulása nélkül - általában vissza sem vonható. Mivel az elálláshoz igen szigorú jogkövetkezmények fűződnek és emellett egyoldalú jognyilatkozattal megy végbe, a feleket az elállás joga csak jogszabály kifejezett rendelkezése (ún. törvényes elállási jog) vagy az erre irányuló megállapodásuk alapján illeti meg. Az elállási jog gyakorlása általában nincs időhöz kötve, de a felek az elállási határidőben megállapodhatnak. Az elállási jog rendeltetéséből következik, hogy a szerződésszerű teljesítés után már nem gyakorolható, mert az ilyen teljesítés a szerződést megszünteti, tehát már nincs mitől elállni. El lehet állni azonban a szerződéstől, ha a teljesítés már megkezdődött, de még nem fejeződött be.


Ellenjegyzés

Egyes okiratok érvényességi kelléke. Az okirat ellenjegyzésével például az ügyvéd bizonyítja, hogy az okirat a felek kinyilvánított akaratának és a jogszabályoknak megfelel, és az okiratban megjelölt fél az iratot előtte írta alá, illetőleg aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el.


Előfinanszírozás

Előfinanszírozás valósul meg, ha a finanszírozó az eszköz beszerzéséhez nyújtott finanszírozásának teljes összegét a szállító vagy az ügyfél részére az eszköznek az ügyfél részére történő átadás-átvétele előtt fizeti meg. Előfinanszírozás esetén a Lízingbeadó jogosult előfinanszírozási kamatot vagy díjat felszámítani, amelynek mértékét a finanszírozási szerződés vagy külön előfinanszírozási megállapodás/szerződés esetleg az ÁSzF tartalmazza.


Előtörlesztési díj

Előtörlesztési költség alatt a Lízingbeadó által a finanszírozási szerződésének lejárata előtti, annak részleges vagy teljes visszafizetésekor felszámított költségét értjük. Díjszabása Lízingbeadónként eltérő.


Elővásárlási jog

Elővásárlási jog esetén, ha az eladó el kívánja adni a dolgát, az ajánlatot az elővásárlási jog jogosultjával is közölnie kell, és ha a jogosult ezt elfogadja, a szerződést köteles vele megkötni. Elővásárlási jog szerződésen vagy jogszabályon alapulhat. A szerződésen alapuló elővásárlási jog kizárólag az adásvétel jogcímén történő tulajdonátruházás esetén gyakorolható Elővásárlási jog szerződéssel ingóságra, ingatlanra egyaránt alapítható, szólhat határozott, de határozatlan időtartamra is és több jogosultat is megillethet. Érvényesen a szerződés csak írásban köthető - függetlenül attól, hogy a szerződés tárgya ingóság vagy ingatlan. Az elővásárlási jog személyhez kötött jog, ezért annak átruházása (ide értve az engedményezést is) semmis és nem örökölhető Bár a törvény az átruházást nem teszi lehetővé, gazdálkodó szervezetek számára lehetőséget teremt a jog gyakorlásának átengedésére. Az ingatlanra alapított elővásárlási jog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető. A szerződéses és jogszabályon alapuló elővásárlási jogok versengése esetére a törvény ez utóbbi elsőbbségét általános érvénnyel mondja ki. Jogszabály rendelkezik arról is, hogy több, jogszabályon alapuló elővásárlási jog fennállása esetén a joggyakorlás milyen sorrendben történhet. Elővásárlási jog esetén, ha az eladó el kívánja adni a dolgát, az ajánlatot az elővásárlási jog jogosultjával is közölnie kell, és ha a jogosult ezt elfogadja, a szerződést köteles vele megkötni. Elővásárlási jog szerződésen vagy jogszabályon alapulhat. A szerződésen alapuló elővásárlási jog kizárólag az adásvétel jogcímén történő tulajdonátruházás esetén gyakorolható Elővásárlási jog szerződéssel ingóságra, ingatlanra egyaránt alapítható, szólhat határozott, de határozatlan időtartamra is és több jogosultat is megillethet. Érvényesen a szerződés csak írásban köthető - függetlenül attól, hogy a szerződés tárgya ingóság vagy ingatlan. Az elővásárlási jog személyhez kötött jog, ezért annak átruházása (ide értve az engedményezést is) semmis és nem örökölhető Bár a törvény az átruházást nem teszi lehetővé, gazdálkodó szervezetek számára lehetőséget teremt a jog gyakorlásának átengedésére. Az ingatlanra alapított elővásárlási jog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető. A szerződéses és jogszabályon alapuló elővásárlási jogok versengése esetére a törvény ez utóbbi elsőbbségét általános érvénnyel mondja ki. Jogszabály rendelkezik arról is, hogy több, jogszabályon alapuló elővásárlási jog fennállása esetén a joggyakorlás milyen sorrendben történhet.


Elsődleges biztosíték

Valamilyen finanszírozási ügylet fedezetéül bevont tárgyi vagy egyéb biztosíték arra az esetre, amikor az ügyfél nem tudja vagy nem akarja teljesíteni fizetési kötelezettségét. Nem fizetés esetén a Lízingbeadó az elsődleges biztosíték értékesítéséből kísérli meg követelését kiegyenlíteni. Eszközvásárlási kölcsön, illetve lízing ügyletek elsődleges fedezete maga a finanszírozott eszköz. Abban az esetben, ha az eszköz bármilyen okból előre láthatón nem nyújt teljes körű fedezetet a követelés megtérülésére a finanszírozó további ún. másodlagos biztosítékot is bevonhat, pl. készfizető kezesség, ingatlan jelzálog stb. Vö.: fedezet.


Engedményezés

Finanszírozás esetén gyakori, hogy az ügyfél a Lízingbeadóra engedményezi a saját partnerétől várt összeget, amit a Lízingbeadó beszámít az ügyfél felé fennálló tartozásába. Engedményezéssel ugyanis a jogosult másra ruházza a követelését. Az engedményezés eredményeképp alanyváltozás következik be a jogosulti oldalán: az eredeti jogosult (engedményező) helyére belép az engedményes, a jogviszony az alanycsere ellenére egyebekben változatlan formában fennmarad. Mivel az engedményezés a kötelezett (engedményes) pozícióját nem érinti, a hozzájárulására nincs szükség az engedményezéshez. A megállapodásból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az engedményezés mely követelésre és milyen terjedelemben vonatkozik. A követelés részlegesen is engedményezhető. A főkövetelés (vagy annak egy része) engedményezésével a szerződést biztosító mellékkötelezettségek közül a kezesség és a zálogjog a törvény erejénél fogva átszáll az engedményesre.


Eredetiségvizsgálat

A jármű egyedi azonosító adatainak (pl. alvázszám, motorszám), vizsgált műszaki adatainak és a járműokmányok valódiságának megállapítására irányuló, jogszabályban meghatározott vizsgálat.


É

Értékbecslés

Értékbecslésnek nevezik azt a vizsgálatot, amikor egy hivatalos értékbecslő egy helyszíni szemle alkalmával megállapítja egy ingatlan, vagy ingóság értékét. A meghatározott értékösszeget írásos elemzéssel támasztja alá. A becslésért értékbecslési díjat számolnak fel. Az értékbecslésre leggyakrabban adásvételkor, vagy hitelképesség vizsgálatakor, fedezetértékeléskor van szükség.


Értékcsökkenés

Az eszközök pénzben kifejezett értékének csökkenése az eltelt idővel, vagy a használattal arányosan.


Értéknap

Az a banki munkanap, amelyen egy adott ügylet alapján a felek egymásnak teljesíteni kötelesek.


Értéktőzsde

A tőzsde azon típusa, ahol értékpapírok, devizák, nemesfémek, stb. adásvétele történik. A Budapesti Értéktőzsde Zrt. (rövidítve BÉT) a magyarországi tőkepiacnak biztosít helyet, a nyilvánosan forgalomba bocsátott értékpapírok hivatalos kereskedési helyszíne.


E

Esedékesség

A pénzkövetelés lejárata. A lejárat előtt a Lízingbeadó a szolgáltatás teljesítését nem követelheti az ügyféltől, neki felszólításokat nem küldhet, ellene pert nem indíthat. A lejárat előtt azonban általában az ügyfél sem jogosult teljesíteni a tartozását, hacsak számára az előtörlesztés (előteljesítés) nincs megengedve. A lejárat minden esetben egy naptári naphoz kötődik, amely lehet egy meghatározott teljesítési határnap, amikor csak azon a napon történhet a teljesítés, vagy egy teljesítési határidő vége, amikor az adós a határidő első napjától a lejárati nap 24. órájáig teljesítheti tartozását. A lejárat napját követő nap 0 órájától a hitelező jogosult a teljesítést követelni és az ügyféllel szemben a késedelem jogkövetkezményeit alkalmazni, azaz pl. a késedelmi kamatot követelni.


Eszköz

A lízingszerződésben meghatározott, az ügyfél saját kockázatára és felelősségére kiválasztott, a lízingcégnek megvásárlásra kijelölt lízingtárgy, az ügyfél által kiválasztott Szállítótól megvásárlásra kerülő dolog. Egyedi beazonosíthatósága különösen fontos tényező.



Eszköz alapú kölcsön

Ebben az esetben a hitelhez hasonlóan az eszköz tulajdonjoga az átadás-átvételkor a Lízingbevevőre (jelen esetben Adósra) száll. A Lízingbeadó ebben az esetben jogfenntartással élhet, melyet szerződésben rögzíthet. Ez a konstrukció olyan támogatási formáknál használt, melyek esetén az azonnali tulajdonszerzés kikötés, de egy adott eszköz lesz a szerződés megkötésének célja és elsődleges fedezete.



Eszköz specifikáció

Több esetben a lízingszerződés melléklete. Nem elsősorban a lízingelt eszköz azonosítóit, hanem azokat a műszaki, technikai, felszereltségi információkat tartalmazza, melyek az eszköz elsődleges és másodlagos piacon történő értékesítést befolyásolják.


EU 2015/849

Az EU irányelvei – kiemelten a 2015/849 rendelet – a legmagasabb szintűek. A hazai jogban a PMT (A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről szóló 2017. LIII. Törvény) illetve vállalati szinten a Pénzmosás megelőzési szabályzat rendelkezik részleteiben a feladatokról.



EU kisvállakozás meghatározása

A jelenleg hatályos Európai Uniós meghatározás szerint kisvállakozásnak minősül a 10-49 főt foglalkoztató, 10 millió euro alatti forgalmú, vagy 10 millió euro alatti mérlegfőösszegű vállalkozás. A kisvállalkozások rendszerint betéti társaság (bt.), közkereseti társaság (kkt.) és korlátolt felelősségű társaság (kft.) formájában működnek, előfordulhatnak még egyéni vállalkozások is. A mikrovállalkozásokhoz képest nagyobb tőkével rendelkeznek, valamint gyorsan tudnak alkalmazkodni a piaci viszonyokhoz. Nem minden esetben tudnak gazdaságos méretnagyságot elérni a termelésben, nagyobb beruházásokhoz gyakran nem rendelkeznek megfelelő tőkével. Ld. még KKV.


EU mikrovállalkozás meghatározása

A jelenleg hatályos Európai Uniós meghatározás szerint mikrovállakozásnak minősül a 0-9 főt foglalkoztató, 2 millió euro alatti forgalmú, vagy 2 millió euro alatti mérlegfőösszegű vállalkozás. A mikrovállalkozások rendszerint egyéni vállalkozás keretei között működik. Esetleg betéti társaság (bt.), közkereseti társaság (kkt.) formájában is működhet. Előnyük a nagyobb vállalkozásokkal szemben, hogy gyorsan tudnak alkalmazkodni a piaci igényekhez. Hátrányuk, hogy nehéz elérni a gazdaságos méretnagyságot, illetve nem tőkeerősek a nagyobb méretűekhez képest. Rendszerint csak helyi szinten tudnak érvényesülni, amely korlátozhatja a fejlődés útját és ütemét.


EU nagyvállalkozás meghatározása

A jelenleg hatályos Európai Uniós meghatározás szerint nagyvállakozásnak minősül a több, mint 250 főt foglalkoztató, 50 millió euro feletti forgalmú, 43 millió euro feletti mérlegfőösszegű vállalkozás. A nagyvállalkozások többnyire korlátolt felelősségű társaságként (kft.), vagy nyilvánosan, vagy zártkörűen működő részvénytársaságként (Nyrt., Zrt.) működnek. A nagyvállalkozások előnye, hogy nagy tőke összpontosulhat a vállalat kezében, hazai és nemzetközi piacokon is tudnak érvényesülni, gyakran kerülnek piacvezető pozícióba, amellyel meghatározhatják a piaci trendeket is. Hátrányok közé sorolható, hogy egyre bürokratikusabb lesz a vállat irányítása, amely a külső - piaci, gazdasági - hatásokra való reagálás idejét növelheti. Nehezen fedez fel a vállalat új piacokat, vagy piaci szegmenseket, mert ragaszkodik a megszerzett pozíciójához.


EURIBOR

Az EURIBOR (Euro Interbank Offered Rate) az európai irányadó bankközi kamatlábat jelenti. Az EURIBOR-t a frankfurti bankközi piacon jegyzik, az Európai Központi Bank szabályai szerint számítják ki. Kiszámítását a Reuters végzi el minden nap. Számítása: a bankok legalacsonyabb és legmagasabb kamatlábainak 15%-át kihagyják a számításból, a maradékból pedig számtani átlagot számolnak. A friss eredményeket és a felhasznált kamatlábakat azonnal közzéteszik. Jegyzése overnight (Eonia), 1-napos, 1-hetes, 1-havi, stb időszakokra történik, egészen a 3-5-10 éves időszakig bezárólag.


EUROTAX

Az Autovista vállalat használtautó-ármeghatározó programja, amely az aktuális piaci árak megfigyelésén és statisztikai értékelésén alapul. A jövőre vonatkozó ár-előrejelzéseiket a Futura rendszer tartalmazza.