WikiLease

Ezzel a szerződéssel a Lízingbeadó a Szállítótól az eszközt megvásárolja.

A természetes személyek személyes adatainak kezelésével kapcsolatos jogi szabályozás, amely az adatok valamilyen szintű, előre meghatározott csoportjára vonatkozó adatkezelés során az adatok által érintett személyek jogi védelmére és a kezelés során felmerülő eljárások jogszerűségére vonatkozik. 

A GDPR (General Data Protection Regulation / Általános adatvédelmi rendelet) 2018. május 25-től közvetlenül alkalmazandó az EU minden tagállamában, amely a nemzeti jogszabályokat felülírva egységesíti az uniós tagállamok adatkezelési szabályait. Emellett a hatályos magyar Adatvédelmi törvény: az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) továbbra is alkalmazandó lesz, amelynek módosítása megtörtént. A GDPR alkalmazása nem függ attól, hogy az adott vállalkozás hány főt foglalkoztat, így a GDPR nemcsak a nagyvállalatokat és a közintézményeket érinti, hanem minden személyes adatot kezelő magánszemélyt, vagy vállalkozást, legyen az egyéni vállalkozó, vagy kis- és középvállalkozás (kkv). Minden szervezetnek implementálnia kell a GDPR rendelkezéseit a hazai jogszabályok mellett (Infotv., Mt., stb.). Ezért felül kell vizsgálni a jelenlegi folyamatokat és eljárásokat minden területen (sales, marketing, pénzügy, logisztika, IT, beszerzés, HR, jog, stb.) és szükség szerint át kell alakítani. Az Adatvédelmi tisztviselő (DPO) az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót a GDPR rendeletnek való belső megfelelés ellenőrzésében segíti. Kinevezése nem minden esetben indokolt, viszont sok esetben elkerülhetetlen (pl. kötelező egészségügyi intézmény, közigazgatási szerv, távközlési cég, pénzügyi szervezet eseteiben stb.). A GDPR szankciórendszere: alapesetben maximum 10 millió EUR, vagy vállalkozások esetében maximum a vállalkozás előző évi teljes világpiaci forgalmának 2%-áig terjedő bírság szabható ki. Súlyosabb esetben a bírság 20 millió EUR vagy a forgalom 4%-a is lehet.

Lásd még: ügyfél. Adósnak nevezzük azt a céget vagy magánszemélyt, aki a hitelnyújtóval kötött hitel- vagy kölcsönszerződés alapján pénz, áru vagy szolgáltatási hitelt vesz igénybe.

Az a természetes személy, aki a kölcsön és járulékai visszafizetéséért egyetemlegesen felelős az adóssal. A Lízingbeadó a kölcsön feltételeként előírhatja adóstársként a kölcsön céljának vagyonközösségében osztozó személy - különösen házastárs (élettárs) -, valamint a fedezetül lekötött ingatlan tulajdonosainak bevonását. Az adóstárs fogalmát a Ptk. (Polgári törvénykönyv) nem ismeri, ezért a joggyakorlat mint második adóst kezeli, így az adóstársat ugyanolyan mértékben terhelik a kötelezettségek mint az adóst. általában adós-adóstárs nem szerepelhet a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR), amennyiben szerepel, abban az esetben csak zálogkötelezett/dologi adós lehet, aki a fedezetet nyújtja a hitelhez.

Általános Forgalmi Adó (value-added tax; mehrwersteuer)

Az Általános Forgalmi Adó (ÁFA) a termékértékesítésre és a szolgáltatásnyújtásra kivetett központi adó, melyet az fizet meg, aki a termékért (szolgáltatásért) ellenértéket kap, ám az adót a vételárban (díjban) áthárítja a vevőre. A lízingelt eszközt a Lízingbeadó bruttó (ÁFÁ-val növelt) értéken vásárolja meg. A finanszírozás formájától függően a Lízingbeadó az ÁFÁ-t a futamidő elején, vagy a kiszámlázott havi lízingdíjak után fizeti meg, és ennek megfelelően hárítja tovább az ügyfélre.

A Lízingbeadó által tett nyilatkozat az általa kínált finanszírozási konstrukcióról (futamidő, devizanem, kondíciók, stb.). Jellemzően indikatív, azaz nem kötelező érvényű. A fogyasztó (magánszemély) részére nyújtott lízingről vagy hitelről szóló ajánlatnak, illetve az ezzel egyidőben átadandó dokumentációnak számos tartalmi és formai követelménye van, lásd részletesebben a fogyasztói hitel fogalomnál.

Az akkreditív olyan jogügylet, amelyben egy bank (nyitó bank) a vevőtől kapott megbízás alapján arra kötelezi magát az eladóval szemben, hogy neki, előre meghatározott feltétel megvalósulása esetén, fizet. Az akkreditívnél ez a feltétel rendszerint az áru feladását igazoló (és az áru feletti rendelkezési jogot biztosító) okmányok átadása. Az akkreditív ugyan megnyitható a vevő saját, erre a célra elkülönített pénzforrásaiból, de hitelt is igénybe vehet a bankjától erre a célra. A fizetések nagyobb biztonsága érdekében az akkreditív alkalmazására egységes nemzetközi szabályok érvényesek, amelyek az ügyletben részt vevő felekre nézve kötelezők. Az akkreditív, mint banki termék a (forgóeszköz) hitelt helyettesítő megoldás.

Az alkusz (más néven bróker) egy értékpapír-bizományos, aki díj fejében végez el tőzsdei ügyleteket a megbízói számára. A munkakör betöltése törvényileg szabályozott és különböző országokban különféle szakvizsgákhoz kötött. A brókerek gyakran valamilyen értékpapír-kereskedő vállalatot képviselnek és attól kapják a megbízásokat. A tőzsdék informatikai fejlődésével a brókerek napjainkban az irodáikból, számítógépen keresztül végzik munkájukat.
Alkusz az a pénzügyi közvetítő is, aki az ügyfél megbízásából keresi meg az ügyfél számára legkedvezőbb pénzügyi szolgáltatást. Fontos, hogy az alkusz csak az ügyféltől kaphat megbízási díjat, míg a közvetítő számára a pénzügyi intézmény fizet/het jutalékot.

A lízingbeadó előzetes engedélyével a lízingbevevő a dolgot allízingbe adhatja. Ilyen esetben a lízingbeadót a dolog használatával, és annak ellenőrzésével kapcsolatos jogok az allízingbe vevővel szemben is megilletik, az allízingbe adó pedig az allízingbe vevő magatartásáért a lízingbeadóval szemben a harmadik személy részére átengedett használatra vonatkozó szabályok szerint felel. Bérlet esetén a konstrukció neve albérlet.

Általános szerződési feltételnek minősül az a feltétel, amelyet az egyik fél több ügyféllel történő szerződés megkötése céljából egyoldalúan, előre meghatároz, és amelynek meghatározásában a másik fél nem működhetett közre. Általános szerződési feltételeket főként az úgynevezett blankettaszerződéseknél (például biztosítási szerződések, kölcsönszerződések, közüzemi szerződések, utazási szerződések) alkalmaznak, amikor az előre elkészített formanyomtatványt csak a konkrét esetre alkalmazandó speciális feltételekkel egészítik ki. vö.: üzletszabályzat. Angol rövidítése GTC (General Terms and Conditions).

Az amortizáció az eszköz értékcsökkenése. Számviteli fogalomként mértékét az amortizációs kulcs adja meg. Az amortizációs kulcs az évi értékcsökkenési leírás összege a tárgyi eszköz bruttó, vagy nettó értékének %-ában kifejezve. A szakirodalom és a vállalkozási gyakorlat sokféle amortizációs leírási módszert ismer. Az alkalmazott leírási módszer konkrét formájától függ, hogy az amortizációs kulcs meghatározásánál a bruttó vagy a nettó értékbeli kifejezést alkalmazzuk-e, továbbá hogy mekkora az alkalmazott amortizációs kulcs. A leírási kulcs tényleges nagyságát a vállalkozók meglehetősen nagy önállósággal maguk határozhatják meg. Az amortizációs rendszer kialakításához szükség van a tárgyi eszközök bruttó értékének a megállapítására. A bruttó érték vásárolt vagy létesített eszközök esetében a vételárból és a kapcsolódó költségekből, pl. a tervezési, szállítási, biztosítási költségekből, valamint illetékekből alakul ki. 
A veszteségleírás - nem keverendő össze az amortizációval - valamely esemény következtében keletkezett veszteség elszámolása. általában a megképzett céltartalék vagy értékvesztés terhére történő számviteli elszámolás. A  finanszírozásban a veszteség oka alapján megkülönböztetünk hitelezési, működési és piaci (pénzpiaci) kockázatokból keletkező veszteséget.
Ugyanakkor amortizációnak nevezzük a hétköznapokban a lízingtárgy (eszköz) piaci értékvesztését is.

Az ún. egyenlő törlesztő részlettel történő díjszámítási mód. Azt feltételezve, hogy a futamidő alatt a kamat nem változik, a kölcsön futamideje alatt a törlesztő részletek nagysága állandó. Mivel a törlesztő részletek annuitást képeznek innen ered az elnevezés.
A törlesztő részletek kamatot és tőkét tartalmaznak. Az egyes törlesztő részleten belül a kamat és a tőke aránya folyamatosan változik. A futamidő elején nagyobb a kamat és alacsonyabb a tőke, a futamidő vége felé nő a tőke aránya.

Példa: Az ügyfél felvesz 100 Ft hitelt, ami után a hitelező a hitelfelvétel napjától kamatot számít fel. Egy hónap után az ügyfél kifizeti az egyhavi kamatot, és példa jelleggel 1 Ft-ot a hitelből is. Így a következő hónapban már csak 99 Ft-tal tartozik, és ez után kicsit kevesebb kamatot kell fizetnie, ezért kicsit több hitelt tud visszafizetni. Ez így megy a futamidő végéig, az utolsó havi törlesztésnek a legnagyobb része már a hitel visszafizetésére megy, és csak kisebb része kamat.

Az annuitás számításakor alkalmazott képlet. A képlet arra ad feleletet, hogy "r" százalékos kamatláb mellett "n" évig 1 forint jövedelemnek mennyi a jelenértéke.

Az 1961. október 5-én kelt Hágai Egyezményt aláíró országok kölcsönösen elfogadják hivatalos okiratként egymás azon dokumentumait, amelyeket közjegyzők, bíróságok, vagy más hatóságok láttak el hivatalos pecsétjükkel, ezt a tényt igazolja az Apostille, aminek a jelentése "felülhitelesítés".

Egy társaság által az adott időszakban az alaptevékenységéből eredően értékesített termékek és szolgáltatások ellenértéke.

Az árfolyam valamely valuta (deviza) egységének egy másik ország pénzegységében kifejezett ára. A devizaárfolyam valamely meghatározott devizának egy más ország pénznemében kifejezett ára (pl. 1 euró = 400 forint.) A devizaárfolyam elvileg azonos tartalmú a valutaárfolyammal, de annál általában magasabb (a valutaárfolyam a készpénz nehézkesebb felhasználása, a hamisításokkal járó kockázat és a szállítási idő alatt adódó kamatveszteség miatt alacsonyabb).

Jelentheti az adott deviza forintban kifejezett vételi és eladási árfolyamai közötti különbözet, vagy az adott deviza különböző időpontokban jegyzett árfolyamai közötti eltérést. Azonos értéknapon a vételi árfolyam alacsonyabb az eladási árfolyamnál. A deviza alapú finanszírozási szerződéseknél az árfolyam különbözet a szerződés kötéskori illetve az egyes díjrészletek esedékességkori árfolyam különbözetét is jelentheti. Lásd még: árfolyamkockázat.

Árfolyam nyereség: Az alacsony vételi és magasabb eladási ár közötti különbözet, ami csak a befektetés pénzre váltásakor jelentkezhet tényleges nyereségként, addig csak potenciális (nem realizált) profit.

Árfolyam veszteség: A magasabb vételi és alacsonyabb eladási ár közötti különbözet amely csak akkor jelent realizált (tényleges) vesztességet, ha a befektetést készpénzre váltják.

A belföldi (hazai) deviza árfolyamának alakulása a külföldi devizákhoz képest. Az árfolyamszint mozgása tükrözi a gazdaságról alkotott véleményt, egy adott ország nemzeti valutája iránti bizalmat. Az árfolyamváltozás hat a belföldi árakra. A változás kétirányú lehet: erősödés vagy gyengülés.

Az árfolyam növekedése (a nemzeti deviza vagy valuta árfolyam erősödése, felértékelődése) olcsóbbá teszi az importot, de megdrágítja az exportot.  A devizában eladósodottaknak kedvező, mert csökken a forintban kifejezett törlesztési teher.

Az árfolyam csökkenése (árfolyam gyengülés, leértékelődés) megdrágítja az importot, romlik a belföldi piac ellátottsága és nőnek a piaci árak. A forint gyengülése esetén a devizában nyilvántartott hitelek forintban kifejezett törlesztő összege nő.

A deviza forintban kifejezett árfolyamának változásában rejlő kockázat. Az adott deviza árfolyam változása (erősödése vagy gyengülése) miatt a devizahitelek törlesztőrészleteinek mértéke gyakran és jelentős mértékben is változhat. A forint erősödése a törlesztőrészletek csökkenését, a forint gyengülése a törlesztő részletek növekedését vonja maga után. Az árfolyam változása a gazdaság szereplőire más-más hatással van. Amennyiben egy gazdasági szereplőnek devizában áll fenn hiteltartozása, azaz devizás kötelezettséggel rendelkezik, akkor az árfolyam erősödése kedvező, gyengülése kedvezőtlen hatással jár számára.

Az infláció mértéke az árszínvonal változásának mértékével határozható meg. Ezt az ún. árindex segítségével fejezhetjük ki. Az árindex olyan indexszám, amely megmutatja hogyan változott a fogyasztói forgalomba kerülő legfontosabb áruk és szolgáltatások átlagos ára az egyik időszakról a másikra.

Kétféle tőzsdét különböztetünk meg a tőzsdén forgalmazott termékek alapján: értéktőzsdét és árutőzsdét. Az értékpapírtőzsde az értékpapírok koncentrált, meghatározott szabályok között működő piaca. Az árutőzsdén fizikai áruk, zömmel ipari és mezőgazdasági nyers- és alapanyagok (pl. gabona- és húsfélék, gyapot, kávé, kakaó, színesfémek, kőolaj stb.) vagy azokat helyettesítő értékpapírok (ún. certifikátok) kereskedelme zajlik .

A gépjármű vagy egyéb, az illeték törvényben meghatározott eszköz kategória tulajdonjogának átírásakor jelentkező költség, amely áll a törvényben előírt mértékű visszterhes vagyonátruházási illetékből valamint a tulajdonosváltáskor jogszabályban előírt kötelező eredetvizsgálati díjból és a szükséges okmányok, rendszám stb. kiadásával kapcsolatos hatósági díjakból áll.

Banki művelet, melynek során a számlatulajdonos megbízza a bankot, hogy fizetési számlája terhére meghatározott összeget utaljon át (számoljon el) a jogosult fizetési számlája javára. 

A finanszírozási szerződés harmadik fél által történő átvállalása eredményeképpen a Lízingbeadó ügyfelének helyébe új személy lép, a régi ügyfél pedig szabadul a finanszírozási szerződésből eredő kötelezettségek teljesítése alól. 2013 óta nem szerepel a törvényekben, de a lízing napi gyakorlatában előfordulhat, különösen testvér vállalatok között.