WikiLease

Járulékos költségeknek nevezzük azokat az egyéb költségeket, amelyek egy finanszírozás igénybevételekor adódnak. Ezen költségek köre és mértéke a hitel típusától függően változhat. Néhány példa a teljesség igénye nélkül: értékbecslési költség, hitelbírálati díj, közjegyző díja, folyósítási jutalék, illetékek díja, devizahitelnél az átváltási költségek. Emellett nem csak hiteleknél adódnak járulékos költségek, hanem számos más tranzakció esetén is, például autóvásárlás esetén. Autóvásárláskor járulékos költség lehet például az eredetiségvizsgálat, a gépjármű vagyonszerzési illeték, vagy az átvizsgálás.

A jegybank, más néven központi bank egy adott ország vagy országcsoport monetáris politikájáért felelős intézmény. Legfontosabb feladata általában a fizetőeszköz értékének megőrzése, ez a mai modern jegybankok esetében leggyakrabban az infláció alacsony szinten tartását, az árak stabilitásának biztosítását jelenti. Magyarország jegybankja a Magyar Nemzeti Bank.

Jegybanki alapkamatnak nevezzük azt a kamatlábat, amelyet az adott ország jegybankja határoz meg a gazdasági és pénzpiaci eseményeket figyelembe véve. Az alapkamat leginkább az inflációt igyekszik befolyásolni (és ezzel együtt az árstabilitást), valamint a pénzügyi stabilitás fenntartását. Emellett fontos szerepe van a hitelkínálat meghatározásában is. A jegybank az alapkamat mértékében fizet a kereskedelmi bankok jegybanknál tartott betétei után. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa határozza meg az alapkamat értékét.

Lásd: diszkontálás

Olyan hitel, amelynek fedezetét az adós által felajánlott valamilyen jelzálogtárgy jelenti (hangsúlyozni kell, hogy jelzálog alapítása történik).

Olyan dologi biztosíték, amely akár az ügyfél, akár harmadik személy ingatlanára alapítható. A jelzálogjog jogosultja nem szerzi meg a zálogul lekötött tárgy birtokát, azaz a zálogtárgy továbbra is a zálogkötelezett birtokában marad, aki jogosult a dolog rendeltetésszerű használatára, köteles azonban annak épségét megőrizni. A finanszírozási szerződés felmondása után a zálogtárgyat végrehajtásban vagy azon kívül értékesíthetik, az értékesítés során befolyt vételárból a zálogjogosult jogosult kielégíteni a követelését. Ingatlanra vonatkozó jelzálogjog alapításához a jelzálogjog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.

Jogvesztés kikötése esetén az a fél, aki felelős a szerződésszegésért, elveszít valamely jogot vagy kedvezményt, amely őt a szerződés alapján egyébként - a szerződésszegés hiányában - megilletné. Jogvesztést csak írásban lehet kikötni, és ha az a kötelezettet túlságosan sújtaná, a bíróság a joghátrányt mérsékelheti. Leggyakoribb esete a részletfizetési kedvezmény elvesztése, ha a vevő egy részletet az esedékességkor nem fizet meg.

Ismert fogalom a szavatosság és a jótállás. Mindkettő ugyanazt a célt szolgálja: az eladó helytáll (felel) azért, hogy a vevőnek a szerződés alapján a célra alkalmas, megfelel, hibátlan árut, terméket ad át. A szavatosság lényegében a hibátlan teljesítésért, azaz hibátlan dolog, termék átadásáért való helytállás kötelezettsége. A szavatosság mindig a törvényen alapul, szabályait a Ptk. tartalmazza. A jótállás ugyancsak az eladót terhel kötelezettség. Alapulhat szerződéses vállaláson és jogszabály rendelkezésén is. A szerződésben vállalt jótállás szinonimájának tekinthet a hétköznapi nyelven jobban elterjedt garancia szó.

Jóváírás több területen használatos fogalom. Banki terminológiában: a számlán levő pénzösszegben bekövetkező emelkedés. Számviteli terminológiában: az eszköz, vagy forrásoldal értékében bekövetkezett növekedés. Adózási terminológiában: a kiszámított adót csökkentő tételeket nevezik adójóváírásoknak. Az igénybe vehető jóváírások számát és mértékét törvényileg szabályozzák.

A magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában megszerzett bevétel egésze, vagy törvényben elismert költségekkel csökkentett része, vagy annak törvényben meghatározott hányada.

A jutalék a kereskedelemben, személyes eladásban alkalmazott ösztönzési módszer. Mindkét esetben pontosan meghatározzák, majd pedig rögzítik a jutalékok feltételrendszerét. A jutalékok rendszerint sávos ütemben növekednek: az eladás mennyiségének növekedésével egyre magasabb jutalék jár az üzletkötőnek. Jutalék járhat új ügyfelek szerzése után is, valamint már meglevők újrarendelése esetén is. Az értékesítők esetében a fix bérezéssel kombinálva szokás alkalmazni a jutalék rendszerét. Pénzügyi szolgáltatás közvetítése esetén az elnevezése: közvetítői díj.