WikiLease

Zárt végű pénzügyi lízing ügyletek esetén az emelt utolsó törlesztőrészlet közszájon forgó elnevezése. Ez is az ügyfél kötelezettsége, így a Lízingbadó szemszögéből ügyfél kockázat, mégis gyakran a maradványértékkel egyenértékű fogalomként használják a hétköznapokban.

A bank a pénzügyi intézmények két típusa közül az egyik, az "univerzális" hitelintézet, amely teljes körű pénzintézeti tevékenységet végez az ügyfélkör korlátozása nélkül, míg az egyéb pénzügyi intézmények csak meghatározott tevékenységet végezhetnek (pl. takarékpénztárak, Lízingbeadóek). Lásd: pénzügyi szolgáltatás.

A pénzügyi intézmények, és pénzügyi szolgáltatást végzők állami felügyelete, melynek célja a prudenciális szempontok érvényesítése a bankok gazdálkodásában, és a nagyméretű, pénzügyi rendszert veszélyeztető pénzügyi válságok kialakulásának megakadályozása. Magyarországi szerve a Magyar Nemzeti Bank Felügyeleti Igazgatósága.

A bankgaranciát bankok vállalják ügyfeleikért, ezzel lehetővé téve számukra, hogy egy másik finanszírozótól  hitelt, vagy üzleti partnereiktől halasztott fizetés mellett egyéb szolgáltatást, árut kapjanak. Ezt a kötelezettségét a bank szerződésben vállalja, pontosan meghatározva, milyen feltételek teljesülése esetén hívható az le.

A bank által a számla kezelésével kapcsolatosan, valamint a számlatulajdonos megbízásainak teljesítése után felszámolt díj, jutalék, költség együttes elnevezése.

Bankszámla szerződéssel a bank kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerződő fél (számlatulajdonos) rendelkezésére álló pénzeszközöket kezeli és nyilvántartja, azok terhére a szabályszerű kifizetési és átutalási megbízásokat teljesíti, a számlatulajdonost a számla javára és terhére írt összegekről, valamint a számla egyenlegéről értesíti. A bankszámla nem azonos a folyószámlával. A folyószámla a bankszámla egyik változata.

A Magyar Bankszövetség a hitelintézeti szektor működését és fejlődését segítő közgazdasági és jogi szabályozási keretek kialakítása, továbbá más szektorokéval azonos versenyfeltételek biztosítása érdekében létrejött egyesület. A Bankszövetség ellátja a tagjai közös érdekeinek képviseletét, érvényesítését és védelmét, figyelemmel kíséri  a gazdaságpolitika, ezen belül a költségvetési és monetáris politikát, különös tekintettel a hitelintézetek működését befolyásoló kérdésekre; tájékoztatja a bankszektort az Európai Unió intézményeiben folyó munkáról, közös állásfoglalásokat alakít ki a tagokat érintő jogszabály-tervezetekkel és más jogforrásokkal kapcsolatosan, megjeleníti a tagságnak a gazdaságpolitikáról és a pénzügyi szektort érintő szabályozásról kialakított véleményét, elősegíti a bankok közti együttműködést, különösen a bankközi intézmények létrehozásában való közreműködés, illetve bankközi megállapodások, szabványok, önszabályozó rendszerek kidolgozásában való részvétel útján, állást foglal szakmai és etikai kérdésekben.

Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik. Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha 
(a) a pénzügyi intézmény ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitokkört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a pénzügyi intézménnyel történő szerződéskötés keretében nyújtja, 
(b) a törvény a banktitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad, 
(c) a pénzügyi intézmény érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi.

A korábbi Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer rövidítése. Jelenlegi neve: Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR).

A bázispont a pénzügy területén használatos aritmetikai egység, a százalékpont 1/100-ad része. A bázispont leggyakoribb célja a százalékban kifejezett adatok különbségének megadása. általában a pénzügyi eszközök értékének, kamatának változását szokás bázispontban kifejezni. Másik felhasználási területe: két pénzügyi termék értéke, kamata közötti különbség megnevezése. Százalékban kifejezett adat változását azért nem célszerű százalékban kifejezni, mivel ekkor kétféleképpen is értelmezhető az eredmény. Amikor például 5,00%-os kamat 2%-os növekedéséről beszélünk, nem egyértelmű, hogy 5,10%-ra vagy 7,00%-ra gondoltunk. Ugyanakkor, ha azt állítjuk, hogy az 5,00%-os kamat 10 bázisponttal emelkedett, egyértelmű, hogy 5,10% lett az új érték. Rövidítése: bp.

Amennyiben az eszközre a vagyon-, vagy géptörés- vagy CASCO biztosítást az ügyféllel történő előzetes megállapodás alapján a Lízingbeadó köti meg a biztosítóval, akkor a Lízingbeadó a biztosítás részletes feltételeit tartalmazó biztosítási ajánlat vagy nyilatkozat átadásával egyidejűleg tájékoztatja az ügyfelet a biztosítás alapvető feltételeiről. Ebben az esetben a biztosítás díját - mint közvetített szolgáltatás díját - az ügyfél az egyes havi törlesztésbe beépítve fizeti meg a Lízingbeadó felé. Ezért ezeknek a konstrukcióknak a THM-je magasabb a biztosítást nem tartalmazó finanszírozási termékeknél. Többféle termékváltozat létezhet a beépített biztosítás fedezeti körbe tartózó szolgáltatás mértékétől függően. 

A belső kamatláb vagy még gyakrabban belső megtérülési ráta (IRR) egy beruházás vagy egy vagyontárgy éves megtérüléséről ad információt, százalékos formátumú. Segítségével összehasonlíthatók az egyes eszközök vagy beruházási lehetőségek, a legnagyobb belső kamatlábbal rendelkező a vállalat számára legelőnyösebb lehetőség. A belső kamatláb = az adott beruházás vagy eszköz éves nettó hozama / beruházott tőke pénzértéke. Akkor gazdaságos az adott beruházás/befektetés/kihelyezés, ha IRR nagyobb, mint a piaci kamatláb. 

A bérlet egy dolog birtokának és használatának időleges (határozott vagy határozatlan időre történő) átengedése, amelyre a tulajdonos, illetőleg a haszonélvező jogosult. A Bérbeadó megvásárolja az eszközt abból a célból, hogy annak használati jogát meghatározott időre az ügyfélnek átengedje, azaz az eszközt bérbe adja. A bérleti szerződés alapján a Bérbeadó főkötelezettsége a dolog átadása, míg a Bérlő főkötelezettsége a dolog átvétele, és bérleti díj fizetése a használat ellenértékeként. A bérlő a dolgot rendeltetésének és a szerződésnek megfelelően használhatja. Felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye. A bérlő a határozott idő lejárta után a dolog tulajdonjogát nem szerzi meg, hanem a dolgot vissza kell adnia. A magyar jogban tartós bérletként megnevezett nem-pénzügyi szolgáltatás a hétköznapokban és külföldön operatív lízing néven ismert.

A bérelt dolog használatának ellenértéke, jellemzően havonta fizetendő, a Bérbeadó számlájának kiegyenlítésével.

A tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása. A beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatba vétele érdekében az üzembehelyezésig, a rendeltetésszerű használatba vételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés; továbbá mindazon tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hitel-igénybevételt, a biztosítást is). Beruházás a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is, az előzőekben felsorolt e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységgel együtt.

A beszámítás (kompenzáció) célja, hogy az azonos jogalanyok a közöttük fennálló kölcsönös követeléseket egy jogcselekménnyel egymás között elszámolják, és ennek eredményeként a kötelezettségek megszűnjenek. 
Lízing ügyletek esetén a beszámítás a Szállító részéről, egy másik eszköz megvásárlása helyett, az önrész megfizetésével merülhet fel. 
Kölcsönös követelések esetén - ha a követelések egybeszámításának nincs törvényi akadálya, és a tartozások összege megegyezik, - a beszámítás jogkövetkezményeként megszűnik mind a jogosultnak a kötelezettel, mind a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló követelése. Ha azonban a kötelezett beszámításra egyébként alkalmas ellenkövetelésének értéke nem éri el a jogosulttal szemben őt terhelő követelés értékét, a beszámítás eredményeként a kötelezettségek a beszámítás erejéig szűnnek meg, és a teljesítési kötelezettség a különbözet mértékére marad fenn.

A beszerzési árba (beszerzési költségbe) azok a ráfordítások tartoznak, amelyek az eszköz (termék) megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba kerülésig felmerülnek és az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolhatók. Így pl. a számla szerinti engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételár, a szállítási, rakodási költség, a közvetítői költség, a bizományi díjak, a vámköltségek (vám+vámpótlék+vámkezelési díj), a beszerzéshez kapcsolódó adók (a beszerzéskor fizetett fogyasztási adó), az alapozási költségek, a szerelési költségek, az üzembe helyezési költségek, fizetendő  (fizetett) illetékek (import beszerzés statisztikai illetéke, vagyonszerzés illetéke (pl. adásvétel, öröklés), a vámárut a vámköltségen kívül terhelő vámteher, az előzetesen felszámított, de le nem vonható ÁFA, a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díjak, az egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díjak (környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj). Az ügyfél szempontjából ugyancsak beletartoznak az eszközök beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön felvétele előtt -feltételként el írt - fizetett bankgarancia díj, kezelési költség, folyósítási jutalék, rendelkezésre tartási jutalék, a hitelszerződés közjegyzői okiratba foglalásának díja, az üzembe helyezésig felmerült kamat, a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó, az üzembe helyezésig felmerült biztosítási díj.

A bevétel gyűjtőfogalom, amelybe a következők tartoznak:

(a) árbevétel: a naptári évben értékesített termékek, anyagok, áruk és teljesített szolgáltatások általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértéke (a teljesítés időszakában elszámolva);

(b) egyéb bevételek: olyan, az árbevétel részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek;

(c) pénzügyi műveletek bevételei: a kapott (járó) osztalék és részesedés, a részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége, a befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége, az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek, a pénzügyi műveletek egyéb bevételei; (d)rendkívüli bevételek: a vállalkozási tevékenységétől független, a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül eső, a szokásos vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban nem álló bevételek.

Üres, kitöltetlen okmány (pl. csekk, váltó), formanyomtatvány, vagy más dokumentum stb.

Az egyes jövőbeni (negatív) események bekövetkezésének lehetőségét veszélynek nevezzük. Ha az előre nem látható esemény gazdasági hátránnyal, vagyoni veszteséggel jár, akkor kárról beszélünk. A kockázat elleni védekezés történhet: kármegelőzéssel és tartalékolással. A tartalékolás megvalósulhat természetben és pénzformában. A pénzforma szervezhető egyéni és intézményes formában. Az egyéni tartalékolás (önbiztosítás) esetén a kockázatnak kitett egyén, gazdálkodó szervezet maga gyűjti a tartalékot az előre nem látható események okozta veszteségek pótlására. Az intézményes pénzbeni tartalékolásnál ezt egy erre specializálódott intézmény, például a biztosító teszi meg. A biztosítás a kockázatfelosztás módszerén alapuló pénzalapképzés a hozzájárulást fizető tagok jövőbeni esetleges felmérhető és meghatározott szükségletének kielégítése céljából. A biztosítási tevékenység biztosítási szerződésen, jogszabályon vagy tagsági jogviszonyon alapuló kötelezettségvállalás, mely során a biztosító megszervezi a veszélyközösséget, felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja a kockázatvállalás díját, meghatározott tartalékot képez, átvállalja a kockázatot és teljesíti a szolgáltatásokat. A biztosítás pénzalap képzését jelenti. Ennek a pénzalapnak a forrása a biztosítottak által pénzben fizetett díj, a biztosítási díj. A veszélyközösség az azonos vagy hasonló kockázatnak kitett személyek csoportját jelenti. Akkor, ha a kockázatot megosztják a veszélyközösség tagjai között, elviselhetőbb a személyekre háruló gazdasági teher.

Kötelező biztosításra vonatkozó fogalom, és a külön rendeletben meghatározott gépjármű-kategóriánként, és - a flotta kivételével - bonus/malus osztályonként, egy meghatározott naptári évre vonatkozóan a biztosító által megállapított alapdíjak és a díj meghatározásánál alkalmazható valamennyi korrekciós tényező összessége.

A biztosítási szerződésben rögzített olyan jövőbeli esemény, amelynek bekövetkezése esetén biztosítási szolgáltatás jár. Biztosítási esemény lehet valamilyen károsító esemény (törés, betörés, tűz stb.), halál vagy meghatározott időpont elérése (életbiztosítás), testi sérülés, rokkantság (baleset-biztosítás).

A biztosítási szerződésben rözített maximális összeg amely a biztosítási esemény bekövetkezése esetében a biztosító a károsult vagy a kedvezményezett felé teljesít (kifizet).

Biztosíték minden olyan dolog vagy jog, amely szerződés vagy jogszabályi rendelkezés alapján az ügyfélnek a Lízingbeadó felé fennálló kötelezettségének teljesítését biztosítja. Biztosítéki szerződés az a Lízingbeadó által elfogadott tartalommal és formában létrejött megállapodás, amely a biztosítéknyújtó mint fedezetet adó kötelezett és a Lízingbeadó mint jogosult között jön létre, így különösen de nem kizárólagosan a kezesi szerződés, a zálogszerződés, óvadéki szerződés.